HTML

Lékóék Brüsszelben

2010. január 1-étől családommal másfél évig Brüsszelben fogunk lakni. Ez idő alatt ebben a blogban szeretném a családot, a barátokat és az ismerősöket tájékoztatni heti rendszerességgel a velünk történő eseményekről.

Friss topikok

Linkblog

Művészek vagytok: Köln-Hamburg 3:3

2010.02.10. 12:45 lz16

A hétvégén végre elkezdtem egy nagyon hosszúnak és eseménydúsnak tervezett sorozatot, a "környék" futballstadionjainak felfedezését és minél több focimeccs helyszínen történő megtekintését.

A választásom a hétvégén az 1.Fc Köln-Hamburger SV derbire esett, ez utólag elég jó döntésnek bizonyult, mert izgalmas, vérbeli német rangadót láttam. Az interneten már előző este nem lehetett jegyet kapni, de szerencsémre a meccs előtt még kinyitott a pénztár és sikerült jegyet vennem. A Rhein Energie stadiont a 2006-os vb-re építették át, és 2014-ig a szponzor után így is fogják hívni, utána visszakapja eredeti nevét a Müngersdorfi pálya. 50.000 férőhelyes angol típusú stadion, ahol közvetlenül a pálya mellett már kezdődik a lelátó, nincs futópálya. Nekem a 2. sorba szólt a jegyem, ami tényleg nagyon közel van az eseményekhez.

Előzetesen a Kölnből csak Podolskit ismertem, de aztán kiderült, hogy egész sok válogatott játékosa van pl. Maniche és Petit (portugálok), Mondragón (kolumbiai), Womé (kameruni), Novakovic és Brecko (szlovénok). Lehet, hogy több is, mert a keretben összesen 14 különböző nemzet játékosa szerepel. A Hamburgban több volt az ismerős. Az edző ugye a Bayern korábbi kiválósága, Bruno Labbadia (a másik oldalon Zvonimir Soldo), aztán ott vannak az ex-Bayernesek Zé Roberto, Janssen, Guerrero, Trochowski, egy rakás holland, köztük az új szerzemény Van Nistelrooy, (aki most játszotta első meccsét a HSV-ben), két cseh válogatott: Rozenhal és Jarolim, Marcus Berg pedig svéd válogatott. Vannak még többen is, összesen 17 idegenlégiósuk van.

A meccs előtt körbevezették a pirosba öltöztetett kabalakecskét, Hennes VIII.-at (az első Hennes-t 1950-ben egy cirkusztól kapta a csapat), majd Faithless Insomnia című számának pörgős részére vonultak be a játékosok. Eközben a kölni ultrák (Geissbockfans) az "Ihr seid künstler" (Művészek vagytok) feliratú hatalmas feliratot tartották fel. A hangulatot hamar elrontotta Marcel Janssen 2. percben szerzett gólja, de a Köln egy szép fejesgóllal egyenlített. Rá is zendített a lelátó a "Super Fussball aus Köln, 1. Fc Köln" szövegű nótára. 5 perc után ismét a HSV szerzett vezetést (óriási lesről), sőt a szünet után egy kezezés miatt adott kamu tizenegyessel úgy tűnt, hogy el is döntötték (konkrétan a játékvezető) a 3 pont sorsát. Aztán a 75. percben egy szép Novakovic szabadrúgással vissza jöttek a meccsbe a kecskések, sőt igazi Bundesliga-meccshez méltón a 90. percbe begyötörték az egyenlítő gólt is.

Összességében nagy élmény volt, a stadion modern,  a büfében 4-féle wurstból lehetett választani, a meccs izgalmas és egész magas színvonalú volt, a szurkolás is tetszett.

Zoli

 

 

Szólj hozzá!

Hétvége Hollandiában, és az első franciaóra

2010.02.01. 21:17 lz16

Mióta nem írtam több érdekes dolog is történt velünk. Csütörtök este moziban voltunk, ami nagyon jól sikerült, mivel a filmet értettük. Itt két nyelven feliratoznak, miközben angolul beszélnek, de ennek ellenére elkaptuk a nem túl bonyolult történet lényegét. Az új Hugh Grant filmet láttuk, a magyar címe: "Hova tűntek Morganék?". A filmben szereplő házaspárt tanúvédelmi program keretében egy világvégi kisvárosban, a wyomingbeli Codyban rejtik el. Nekünk azért is tetszett különösen, mert két és fél éve nyáron mi is jártunk abban a városban, rodeót néztünk Codyban.  

Másnap, pénteken, meglátogattuk a Tomit Antwerpenben. Itt megnéztük az UNESCO világörökség részeként nyilvántartott nyomdamúzeumot, a Rubens képekkel teletűzdelt katedrálist, és a legjobb nevezetességet: az egyetemet, ahol Tamás barátunk tanult az elmúlt fél évben. Nagyon csúnya idő volt, esett az eső,és roppant hideg is volt, de azért jót mászkáltunk a városban. Este pedig az egyetemi campusban söröztünk egyet, ami olyan barátságos volt, hogy Boti el sem akart jönni onnan.

Szombaton mentek haza a vendégeink, akiket 4-re ki kellett vinnünk a reptérre, ezért aznap muzeumba mentünk. Megnéztük a brüsszeli szépművészeti muzeumot, ahol jelentős németalföldi gyűjtemény van. Sok képet láttunk Bruegheléktől, nekem különösen az tetszett, amikor a Jézushoz érkező 3 királyokat a flandriai télbe helyezte el, a jászol havas tájon van, Betlehem befagyott csatornáin pedig gyerekek korcsolyáztak. Ezt követően egy helyi "sztár" René Magritte muzeumát is. Itt kell bevallanom töredelmesen, hogy mielőtt láttuk volna a képeket, nem ismertük a művészt, de azonnal lelkes rajongói lettünk. Magritte híresebb képein egyébként kalapos ember vagy pedig zöldalma szerepel.

Vasárnap meg egy egész napos kirándulást terveztünk Hollandiába. Útközben felszedtük Tomit, akinek ez a nap volt az utolsó napja az öt hónapos Erasmus program végén, és együtt nézteük meg a legrégebbi holland várost, Dordrechtet, és a fővárost, Hágát. Dordrecht egy nagyon hangulatos kis kikötőváros a Maas folyó partján, Rotterdam közelében, kis csatornákkal, hangulatos utcácskákkal. Igaz szép téli kirándulóidő volt, verőfényes napsütés, és csillogó hó mindenhol. Hága is nagyon tetszett nekünk, a főterén egy négyzet alakú mesterséges tó van, az épületek többsége vöröstéglából épült, és elég szépen megmaradt az óváros része is. Itt elmentünk megnéztük a királyi palotát, és annak egy híres részét, a Mauritshuis képtárat. Nagyon érdekes kiállítás volt, nagyon kicsi alapterületen rengeteg kép, és ezek között nagyon híres képek is megtalálhatóak, mint pl.: Lány gyöngy fülbevalóval és a Delft látképe Vermeertől, meg egy halom Rembrandt, Frans Hals. A városnézés után kimentünk a háborgó tengerhez is, gyönyörű Hágának a strandja, hatalmas homokos partszakasz, gyönyörű, hullámzó tenger....várjuk a nyarat:-) Este elbúcsúztunk Tomitól és Brüsszel felé vettük az irányt.

Ma történelmi pillanat érkezett el, ma volt az első franciaórám. Tudni kell, hogy ahhoz hogy ez a nagy pillanat elérkezzen, nekem 3 órát ,Tomi barátunknak 2,5et kellett sorban állnunk. Ma az első pillanatban átrakták az órát hétfőről szerdára, de némi csellel, és a kelet-európai dörzsöltséggel benn maradtam egy kezdő órán, nehogy már hiába jöjjek el:-) Az óra nagyon vicces. Elvileg angolul tartják, de én egy angol szót nem hallottam a tanártól, mindent elmutogat. A csoportban minden náció megtalálható, ruandai, ghánai, orosz, amerikai, svéd, cseh, szudáni, iráni...nem is sorolom tovább. A füzetem is elég multikulti, mert az egyik oldalamon ülő lánnyal németül, a másikkal angolul beszéltem , és hát így lett 3 nyelvű nyelvóra, a fejemben meg bábeli zűrzavar...

Panni

Szólj hozzá!

Friss élmények kagylóval

2010.01.28. 14:09 lz16

A hétvégét Budapesten töltöttük és hétfőn érkeztünk meg újra Brüsszelbe, egy szekérderéknyi játékkal, amit Boti a szülinapjára kapott. Otthon egyébként minden szuper volt, Boti összesen 6 tortát kapott, amiből egynek autó alakja volt. Nagyon jó volt újra otthon lenni. A zsúfolt programunk ellenére is belefért egy mozi, meg egy kis bulizás is.
Tehát hétfőn visszajöttünk. Aznap volt esedékes a francia kurzusra való beiratkozásom, amit dárga barátom, Tomi el is kezdett helyettem, úgy kb. 2 órás várakozással, mire megérkeztünk, nekem tényleg csak be kellett iratkozni...Ezúton is köszönöm neki:-)
Másnap érkeztek meg az első vendégeink, Zoli testvére Andris, és barátnője Enci. Vacsorára megetetettük őket főtt rákkal, és borsszószos csirkemellel, aztán este még benéztünk a városba megmutatni neki, hogy mi merre van. Tegnap, azaz szerdán egész nap várostnéztek, múzeumokban voltak, este pedig itthon kagylót főztem nekik. Meg is ragadnám az alkalmat, hogy megosszam az eddigi "kagylóélményeninket":
annak ellenére, hogy tipikus belga étel, a kagylót szinte kivétel nélkül Hollandiából hozzák. Rengeteg módon el lehet készíteni, én eddig  a tejszínes-fehérboros-petrezselymes verziót próbáltam ki, és nyugodtan mondhatom, hogy nagyon finom lett. Sokféle kagylót lehet kapni, de a feketekagyló az általános, én is ezt próbáltam ki.
 
Recept:
személyenként olyan 60-70 dkg kagylót számolnék szívem szerint, bár általában egy kilót írnak, de szerintem az sok
tehát:
2 kg kagyló
4dl tejszín
2 fej hagyma
3 gerezd fokhagyma
bors
szerecsendió
fehérbor
 5dkg vaj
 
Előveszünk egy méretes fazekat, amiben kényelmesen elférnek a kagylók. A vajon megpirítjuk a felvágott hagymát,fokhagymát, majd ha megpirult, hozzáadjuk a fűszereket, és a tejszínt is. MIután felforrt, hozzáöntünk 1,5 dl bort, és pár percig hagyjuk összefőni őket. Ilyenkor már nagyon finom illata van ennek a fehér levesnek is, pedig a java csak most jön. A kagylót alaposan megmossuk, és ami kinyílik mosás közben, azt kidobjuk. (Ami pedig a főzés után zárva marad, azt is dobjuk ki.)A megmosott kagylót a fazékba öntjük, és fedővel 6 percig főzzük. Utána perceken belül fogyasszuk el, a helyi szokásnak megfelelően sültkrumplival, és sörrel:-)
Jó étvágyat!
Panni

Szólj hozzá!

Első napok 2.

2010.01.21. 12:24 lz16

Megpróbálom én is röviden összefoglalni, hogy teltek az első napok. Egyelőre nagyon keveset írtunk, szinte semmit. Ez azért volt, mert nagyon kevés időnk volt, a költözés, a mindennapi rutin kialakítása sok időt vett el. Bízom benne, hogy a jövőben máshogy lesz és gyakrabban fogunk tudni jelentkezni.

Szóval akkor egészen a kezdetektől:

Január 2-án indultunk ki autóval. Persze jó sok időt elvett a bepakolás. Annak ellenére teljesen megtöltöttük a kocsit és a karácsonyra kapott nagy méretű síboxot, hogy 180 kg csomagot már elküldtünk egy szállítócéggel. Végül is délben indultunk útnak és kb éjjel egyre értünk ki. (Röviden leírom a tapasztalataimat, ha valaki esetleg autóval akarna meglátogatni. A GPS a Bp-Lnz-Passau-Regensburg-Frankfurt-Köln-Aachen-Liége-Brüsszel 1300 km-es utat ajánlja. Sajnos Németországban valahogy mindig dugó van, ez szinte csak egy éjszakai utazással kerülhető el, illetve óriási szerencsével. Főleg a Regensburg-Frankfurt szakasz volt nagyon lassú. Az Állandó Képviseleten (a továbbiakban: ÁK) dolgozók egy része szerint kényelmesebb a Stuttgart-Strasbourg-Luxemburg-Brüsszel irány, lehet, hogy legközelebb mi is azt próbáljuk ki.) Belgiumban, az utolsó száz kilométeren hatalmas hóesés volt. Tovább nehezítette az életünket, hogy a teljesen kivilágítható autópályarendszeren aznap éjfélkor lekapcsolták a lámpákat. A lényeg, hogy megérkeztünk és elfoglalhattuk lakásunkat.

A lakásunkkal nagyon elégedettek vagyunk. 3 metrómegállóra van a munkahelyemtől és a metrótól is csak kér saroknyit kell sétálni. Egy újépítésű, kertes társasházban lakunk egy kb 120 négyzetméteres lakásban, amihez egy 30 négyzetméteres terasz is tartozik. Szerencsénkre a lakás teljesen be van bútorozva, még porszívó, kávéfőzőgép, dvd lejátszó, stb. is van benne. A berendezés modern, de nem számoltak azzal, hogy egy kétéves kisfiú fogja használni. Különösen az üvegezett dohányzóasztal tűnt veszélyesnek, amire Boti már első nap felállt.

Az első 8-10 napban az átlagosnál sokkal hidegebb volt, mínusz 4-5 fok, aminek köszönhetően a hó is megmaradt. Botival még szánkózni is elmentünk a Leopoldsparkba, az Európai Parlament oldalába.

Az első hétvégén rögtön megragadtuk a lehetőséget, hogy "átugorjunk" Párizsba, ami praktikusan két és fél óra autózást jelent. Vonattal csak egy óra. Vicces volt, ahogy az autópálya mellett elsuhant 230-cal a Thalys express. Otthon ilyen nem történik túl gyakran. (Nemrég olvastam, hogy a Pest-Vác útvonalat az első vonat 1846-ban 58 perc alatt tette meg, ezen az azóta eltelt több mint 160 évben alig több mint 10 percet sikerült javítani.) Párizs mindig gyönyörű és a szívünknek az egyik legkedvesebb városa. Most új arcát láttuk, mert Párizst is beborította a hó. Nem mentünk be egy múzeumba sem, csak a Notre Dame-ba, de besétáltuk az egész belvárost a Diadalívtől a latin negyedig, ahol egy hagyományos francia vacsorát (csiga, hagymaleves stb.) is elköltöttünk, mielőtt visszaindultunk Brüsszelbe.

A következő héten már beindult a munkám, munkacsoport ülésem is volt. Panni időközben talált francia nyelviskolát, egy bizottsági ösztöndíjat, ahova februárban kell jelentkezni és egy megfelelőnek tűnő bébiszittert is, aki majd a francia órák alatt játszik Botonddal. Botit majd nyártól vagy szeptembertől óvodába akarjuk adni, ahol két és fél év az alsó korhatár, arra a fél évre viszont nem akarjuk bölcsődébe adni, azokról ugyanis nem hallottunk jókat.

Aztán a dolgos hétköznapok után ismét beköszöntött a hétvége, amit újabb kirándulásokra használtunk fel. Szombaton Aachenben voltunk (útközben azért megtekintettünket egy komolyabb méretű outletet is). Aachen nagyon szép hely. A történelemkönyvekbe azzal írta be magát, hogy Nagy Károly palotát épített itt és birodalmának fővárosává tette. Arra a korra már csak a dóm bizonyos részletei, a híres oktogon alakú, mozaikokkal díszített központi csarnok emlékeztet, ahol Charlemagne trónja is állt (most épp restaurálják, majd nyáron lehet megnézni). Van ezen kívül sok régi épület, városháza, templom, hangulatos tér és szűk kis utca a városban. És persze boltok, boltok nagy leárazásokkal. Szóval jól éreztük magunkat.

Másnap Hollandia felé vettük az irányt. Az eredeti tervünk az volt, hogy a befagyott csatornákon korcsolyázunk. Ehhez a határhoz közeli világörökségnek nyilvánított Kinderdijkot választottuk, ahol kb. 20 szélmalom áll egymás mellett a csatornák partján. Egészen elképesztően jól néz ki. Az idő is gyönyörű volt, napsütés, plusz 7-8 fok. A jég viszont emiatt sajnos olvadni kezdett, úgyhogy a korcsolyázást máskorra halasztottuk, helyette Boti a háromkerekű kismotorjával fel-alá száguldozott a csatornák partján, mi meg felváltva rohangáltunk utána, nehogy beleessen.

Délután Rotterdamot néztük meg. A Maas folyó torkolatánál fekvő kikötővárosban nem sok történelmi emlék maradt meg, köszönhetően az 1940-es német és 43-as szövetséges bombázásnak. Ennek megfelelően tele van modern épületekkel, amik viszont egy nagyon jól kinéző amerikai városhoz teszik hasonlatossá. Azt tudtuk, hogy Európában talán itt a legnagyobb a bevándorlók aránya, sőt tavaly marokkói születésű polgármestert is választottak, de "ennek ellenére" egy modern, pezsgő hangulatú nagyvárosban találtuk magunkat, ahol mindig bátran teret engedtek az újitásoknak. Az "1001 épület, amit látni kell" című könyvből is 7-8 épület Rotterdamban található. Önmagában biztos ijesztő és csúnya lenne egy 50-es évekből való sétálóutca (talán Salgótarjánban van is olyan), de Rotterdamban jól mutat és harmonizál a többi, a   60-as, 70-es stb. években modernnek számító épülettel. Ehhez jönnek még az új felhőkarcolók, meg a kikötői múlt egy-két emléke. A belvárosban levő tengerészeti múzeum melletti csatornákon például vagy 50 különböző korokból származó úszó alkalmatosság van kiállítva a látogatók fel is mehetnek mindegyikre. Vitorláshajótól uszályon át 300 éves halászbárkáig mindenféle van. És körülöttük pedig modern felhőkarcolók. Kellemesen telt tehát ez a napunk is.

Tegnap Boti második születésnapját ünnepeltük. Nagyon élvezte a dolgot. Már két napja megkapta anyukámék ajándékát, egy autó formájú ágyat, tegnap pedig autósszőnyeget, Verdák mintájú lámpát és egy nagy doboz Thomas, a gőzmozdonyos dupló legót kapott. Volt persze csokitortája és a gyertyákat egyedül fújta el.

Ma utazunk haza egy hosszú hétvégére, de a jövő héten folytatása következik...

Zoli   

1 komment

Első napok

2010.01.17. 20:51 lz16

Már két hete vagyunk itt Brüsszelben, igyekszünk berendezkedni, és felvenni a ritmust. Eddig mind a két hétvégén voltunk kirándulni. Első hétvégén ellátogattunk a kedvenc városunkba, Párizsba. Nagyon rossz idő volt ugyan, de mi ennek ellenére jól éreztük magunkat. Sétálgattunk, majd egy kis étteremben vacsoráztunk, és este indultunk vissza.

Ezen a héten szombaton Aachenbe kirándultunk. A város Nagy Károly birodalmának volt a fővárosa,egy csodaszép dómmal, és rengeteg arany kinccsel. Séta közben megéheztünk, és a Nordsee nevű gyorsétteremben ettünk, "matjes"-filét. Ez egy bizonyos kis herinfajta, amit különféle pácokban érlelnek. Ma ezt ettük itthon is, almasalátával, és sültkrumplival.

Ma pedig Hollandiába látogattunk el, először tipikus holland szélmalmoknál sétálgattunk Kinderdijkban, ahol Boti motorral is felfedezte a környéket. Ez a látványossag annyira tetszett, hogy meg is beszéltük, hogy a vendégeinket is elhozzuk ide. Utána Rotterdamban bóklásztunk, megnéztük a kikötőt, és a várost.

Panni

 

Szólj hozzá!

2010.01.11. 16:26 lz16

Kedves Család, Barátok és Ismerősök!

2010. január 2-án megérkeztünk Brüsszelbe, hogy megkezdjük másfél évesre tervezett emigrációnkat. Ebben a blogban 3-4 naponta fogunk beszámolni a velünk történt eseményekről, érdekességekről, kirándulásainkról, kulináris élményeinkről, Botond növekedéséről és egészen biztosan olvashattok majd a közelben lejátszott érdekesnek ígérkező focimeccsekről is.

Sokan azt sem tudjátok, hogy pontosan miért jöttünk ki Brüsszelbe. Nos, a 2011-es európai uniós magyar elnökség jegyében néhány szakdiplomatával megerősítették az EU intézmények mellett működő Állandó Képviseletet, így a családunk feje, mint a migrációs ügyekért felelős szakdiplomata, III. osztályú titkár diplomáciai rangban másfél évig fog a magyar elnökség sikerességén dolgozni. A munkáról többet nem is nagyon szeretnénk a blogban írni, nehogy véletlenül szolgálati és egyéb titkokat kottyintsunk el. És persze untatni sem akarunk senkit.

A bejegyzéseket felváltva vagy együtt fogjuk készíteni, Boti pedig a fényképeken való megjelenésével emeli majd a blog színvonalát.

Jó szórakozást Mindenkinek az olvasáshoz és bátran kommentáljátok a bejegyzéseket!

A Lékó-család (Panni, Boti és Zoli)

   

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása