A húsvéti és választási céllal tartott tavaszi szünetünk előtti hétvégéről még nem számoltunk be, pedig nagyon jól sikerült és kár lenne, ha a feledés homályába merülne.
Szombaton Franciaországba mentünk, Amiens és Arras megtekintése volt a tervünk. Amiens-ben található az ország legnagyobb gótikus épülete –ami itt komoly dolgot jelent, hiszen jelentős a konkurencia – a csodaszép katedrális. Sajnos a körülötte levő óvárosból az első világháború pusztításai miatt semmi sem maradt meg, ezért maga a belváros csalódást jelentett, hiszen nagyon kevés a látnivaló, a szép régi épület. Említést érdemel, hogy Amiens-en keresztülfolyik a Somme folyó, sőt több kisebb ágra szakad a városban. Ezt kihasználva építettek is egy negyedet, ahol holland mintára csatornák és kis hidak vannak utcák helyett. Ez jól nézhetett ki a középkorban, a közeljövőben is jól fog valószínűleg, most éppen nem annyira, mert sok épület még üresen áll a felújítás, építkezés után.
Arrasba nem az autópályán, hanem egy rövidebb, alacsonyabb rendű úton mentünk. Már az is megdöbbentő, amikor az ember a történelemkönyvben olvassa, hogy a Somme folyó völgyében 1916-ban lezajlott csatában meghalt 300 ezer ember, de mindez semmi ahhoz az élményhez képest, amikor látni lehet az egész hegyoldalakat beborító katonai temetőket. A két város között húzódott a front. Erre a számtalan katonai temető (brit, német, francia, kanadai, stb.) mellett bombatölcsérek jelenléte és a 90 évesnél régebbi épületek hiánya emlékeztet.
Arras kellemes meglepetést jelentett, szinte semmit nem tudtam a városról korábban, (csak azt, hogy itt hozták létre az arrasi uniót). Nagyon hasonlít a Belgiumban megismert középkori eredetű kereskedővárosokhoz, tele sok műemlékkel. A város főterén a Németalföldön szinte kötelezőnek számító gyönyörű városháza áll hatalmas harangtoronnyal (amely egyébként Világörökség is). Arras legszebb látnivalói mégis inkább a főteret és a piacteret szegélyező gyönyörű kereskedőházak, melyek szinte ugyanúgy néznek ki és ezáltal a terek nagyon egységes képet mutatnak. Különösen jól néztek ki a harangtoronyból.
Másnap Hollandiába, Maastrichtba mentünk. Valahogy mindig szerencséje volt és elkerülte a világháborúk pusztítását is, így számos műemléke maradt meg az elmúlt 1000 év különböző korszakaiból. A hatalmas román stílusú katedrális mellett láttunk még egy nagyon érdekes románkori templomot, melynek a megszokott béleletes kapuzat helyett a homlokzatán egy úgynevezett westwerk található.
A város körül helyenként megmaradt a városfal is, van ahol egymás mellett két fal is: a XIV. századi, magas toronnyal és a XVIII. századi inkább lapos, de masszív bástyákkal. Maastricht piacterén találtunk egy fánk árust is, amelyik különböző dolgokkal (reszelt alma, meggy, rumos szilva) töltött, frissen sütött fánkokat árul. Komoly kulináris élmény, mindenkinek ajánljuk, aki a környéken jár, ott van amellett a palota mellett, ahol az Európai Unió létrehozásáról szóló szerződést elfogadták.
Zoli
