Csütörtökön megérkezett Andi. Boti majd kiugrott a bőréből, amikor meglátta. Nagyon örült neki, de a nevét valahogy csak nem akarja megtanulni, viszont a "Tibor" szó hibátlanul mondogatja. Csütörtök este teletettük a hasunkat a szokásos belga menüvel: kagylóval, és sültkrumplival. Aztán pénteken, ameddig én francián voltam, Andi otthonmaradt Botival, de utána bevettetük magunkat Brüsszelbe, és bejártuk a belvárost. Este még menéztük a kivilágított Atomiumot, meg az EU-s intézményeket. Szombaton Brugge-be mentünk. A város nagyon gazdag műemlékekben és műkincsekben. Megnéztük a reneszánsz festők híres alkotásaival telepakolt Szépművészeti múzeumot és a Memling múzeumot, ez utóbbi volt a nagyobb élmény, az épületben a középkorban kórház volt, ma pedig gyönyörű Memling és Bosch oltárképeket láthatunk. Brugge a XIV-XV. században élte fénykorát, háromszor annyian lakták mint most. Jól jelzi a város akkori gazdagságát, hogy a Katedrálisba Michelangelótól rendeltek szobrot. Hajókáztunk a csatornákon és felmentünk a városháza harangtornyába is, vagyis kimerítettük a város adta lehetőségeket.
Boti keresztanyja Brüsszelben
2010.03.29. 11:41 lz16
Másnap korán akartunk kelni, ami nem jött össze, de azért így is elindultunk olyan f11 körül, természetesen vasárnap lévén a piacon kezdtük a napot. Utána Hollandiába indultunk, de nagyon csúnya idő volt, ezért kicsit elbizonytalanodtunk, hogy mi legyen. Szerencsére a holland határnál, mintha elvágták volna az esőt, szikrázó napsütés fogadott minket, úgyhogy nagyon szép időben tudtuk megnézni a szélmalmos falut: Kinderdijkot. Utána egy rég dédelegett álmom vált volna valóra, ha nem csak egy szép marketingfogás a tulipánfesztivál. Az történt ugyanis, hogy az interneten kinéztük, hogy hol van tulipánvirágzás,-és fesztivál. Az esemény olyan nagyszabásúnak ígérkezett, hogy maga Medvegyeva, az orosz elnök felesége nyitotta meg... Ennek ellenére a szép parkban nem volt több néhány csokornyi tulipánnál... Legalább volt állatsimogató, ahol Boti remekül elszórakozott és jól megkergette a szárnyasokat és kecskéket. A bocit azonban már nem merte megetetni.
Visszafele Leidenben álltunk meg, ami egy nagyon helyes középkori város. Híres a jogi egyeteméről,főleg a nemzetközi jogi oktatásáról. Anno az egyetem úgy jött létre, hogy a király adómentességet vagy egyetemet ajánlott fel, a város vezetése az utóbbi mellett döntött, arra gondolva, hogy egy következő uralkodó az adómentességet megvonhatja, de az egyetemet nem fogja bezáratni. Bölcs döntés volt.
Az utolsó előtti nap Antwerpenbe vittem Andit, ahol hétfő lévén a múzeumok zárva voltak. Először Európa legrégebbi állatkertjébe látogattunk el, ami Botondnak nagyon tetszett. Maga az állatkert a város közepén, a pályaudvar mellett található, és elég kicsi alapterületű, mégis rengeteg állat lakik benne, és maga a kert is szépen meg van csinálva. Az állakertezés után "belvárosoztunk", ahol sort kerítettünk egy alapos kirakat-bolt nézésre is.
Hétfőn pedig az Atomium közelében az 1958-as brüsszeli világkiállításra készített parkban a kínai pavilont, és japán tornyot néztük meg. Ebben a sokszínű vároban már egy ilyen építmény sem meglepő...:-)
Sajnos ez a pár nap gyorsan elszaladt, de azt hiszem igazán jó programokat csinálunk együtt.
Panni
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://lekoekbrusszelben.blog.hu/api/trackback/id/tr991876878
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
