Az elmúlt néhány napban igazán nem volt szép idő, ezért többnyire muzeumos programjaink voltak. Öt napra vendégül láttuk a testvéremet, Macát, és az unokatestvéremet, Dorottyát. Első nap felmentünk az Atomiumba. Az Atomiumot az 1958-as világliállításra készítették, és egy hatalmas vas atomot modellez le. Nemcsak, hogy fel lehet menni a tetejére, de belül jópofa retro kiállítás van, és az atomok közt mozgólépcsővel lehet közlekedni. Ezután Brüsszel belvárosában megnéztük Frida Kahlo kiállítását is, nagyon érdekes volt, főleg, hogy Maca több képhez is tudott többletinformációval szolgálni.
Pénteken volt a második franciaórám, kicsit el vagyok veszve ezzel a nyelvvel, talán a némethez tudnám leginkább hasonlítani, mert itt is minden ragozni kell, és szintén különböző neműek az igék. Maca kölcsönadta a magyar nyelvű franciakönyvét, ezzel azért jóval könnyebb lesz, mert ugye a tanár még mindig nem magyaráz angolul. Aznap Zolival ebédeltem az Európai Unió Tanácsában. Irtó finom kaja volt, ráadásul fillérekért, persze csak úgy nem lehet bemenni, de Zoli elintézte. Megmutogatott néhány üléstermet, az elnökségi irodákat, a miniszteri ülések után készítendő "családi fotók" helyszínét, meg még néhány érdekes dolgot. Délután megmutattuk a lányoknak a szép, középkori, flamand várost, Gentet, nem volt szép idő, de legalább nem volt hideg.
Szombaton Kölnbe látogattunk, természetesen megnéztük a dómot, és elmentünk a Ludwig muzeumba, ahol különleges modern gyűjtemény van. Nekem leginkább az tetszett ebben a muzeumban, hogy sok fiatal kortás művész munkáit is bemutatja, olyan alkotók mellett, mint Picasso, Chagall, Moholy-Nagy László:-)) A muzeumban Zoli már nem volt velünk végig, mert elrohant megnézni egy meccset. Mi addig a városban sétálgattunk, boltokat néztünk, többek közt életünk legnagyobb LEGO üzletével is megismerkedtünk.
Vasárnap a franciaországi Lille felé vettük az irányt. Az idő egyszerűen katasztrófális volt, szitált az eső, hideg volt, és sötét. Ott sem volt jobb, de azért egy kicsit sétáltunk. Mint utóbb kiderült, még az óvárosig sem jutottunk el, pedig nagyon helyes városka. Itt is megnéztük a helyi szépművészeti muzeumot, ami szintén nagyon tetszett nekünk. Itt természetesen a francia festők domináltak, Lille Watteau városa volt, így sok kép volt tőle, és nagy örömünkre jónéhány impresszionista festményt is láttunk.
Este a lányok főztek nekünk vacsorát, ameddig mi moziban voltunk. Szpuer finom lett az ennivaló, aszalt paradicsomos rizses húst, és lekvárral töltött süteményt ettünk.
Hétfőn még gyorsan ellátogattunk a Pisilő Kisfiúhoz, és utána már mentünk is a reptérre.
Ma megint voltam francián, már be is lett ígérve az első teszt. Ameddig én franciaórán voltam, Boti Tecánál volt, ahol annyira jól érezte magát, hogy haza sem akart jönni. Nagyon jó, hogy találtunk segítséget, még jobb, hogy ilyen jót. Teca eredeti foglalkozása tanítónéni, méghozzá nem is akárhol tanított, hanem a Bárdosban.:-)
Délután kipucoltam a lakást, ami nagyon durva,mert rengeteg óráig eltartott, de ragyog minden.
Panni
